Rzeczpospolita: Lengyelországnak egyre többe kerül a szövetség Magyarországgal
A magyar kormány sorozatos vétói miatt kiszoríthatják az uniós döntéshozásból az eurózónán kívüli országokat, holott a szorosabb integráció a lengyel érdek.
A magyar kormány sorozatos vétói miatt kiszoríthatják az uniós döntéshozásból az eurózónán kívüli országokat, holott a szorosabb integráció a lengyel érdek.
A rangos brüsszeli lap ezt azzal indokolja, hogy hazánk - Lengyelországgal együtt - nem vezette be az eurót, és egyhamar ezt nem is tervezik, ám a migráció miatti viták is egyre távolabb lökik őket a centrumtól. Magyarország azonban a kialakuló, Putyinéhoz hasonló autokrácia miatt Lengyelországnál is távolabb esett.
A liberális és az illiberális Európa között feszülő ellentétről értekezik legújabb cikkében a brit The Economist, amelyben Orbán rendszerére is tesznek pár megjegyzést.
Az eurózóna 19 pénzügyminisztere döntött hétfőn a júniusi startról. Korábban március volt a kezdet céldátuma, de elhúzódott a német kormányalakítás, ezért csúszik a nagy projekt.
A tavaszi választásokig biztos nem kell kiterítenie kártyáit, de később ezt nem spórolhatja meg. Ha pedig beindul a reform, gyorsan kiderülhet, hogy az unión „kívül nincs élet, s ha van élet, az nem olyan”.
Megengedhetetlen, hogy egyes uniós országok túszul ejtsék a többieket csak azért, mert nem értenek egyet valamivel – érvelt a kétsebességes Európa mellett a luxemburgi kormányfő. Xavier Bettel, akivel hazájában beszélgettünk, azt is elutasította, hogy uniós támogatást vonjanak el Magyarországtól.
Románia is ellenzi a kétsebességes Európa ötletét, és szomszédunk szerint nincs szükség újabb technikák bevezetésére a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos vita rendezésére.
Magyarországon joggal érezhetik úgy az emberek, hogy gyakorta be vannak csapva, itt van mindjárt a kettős élelmiszer-minőség problémája. Orbán a péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában hosszan beszélt Európa jövőjéről, de csak kétszer sorosozott. A V4-ek együttműködésébe Románia is beszállhat.
A brüsszeli EU-csúcs második napján már szent volt a béke a lengyelek és a magyarok között. Ezúttal az osztrákok kerültek célkeresztbe.
A jobboldali összeesküvés-elméletek, és a baloldali csodavárás egy tőről fakad: az Unió afféle fenyegető és hatalmas nagybácsiként egyszer csak rendet teremt a végeken, és – nézőponttól függően – kiszabadítja Magyarországot az illiberalizmus fogságából, vagy eltiporja nemes küzdelmünket a külhatalmi elnyomással szemben.
Ahányszor az EU valamilyen nagyobb kihívás elé néz, és nem várható rá egységes válasz, búvópatakként felbukkan a kétsebességes Európa gondolata. A kritikusai szerint ezzel az unió az alapértékeit tagadja meg, pedig lehet, hogy nincs másról szó, minthogy a résztvevők belátják a realitásokat. Utánajártunk, mi szól az ötlet mellett, és ellen.